"30 ev ugy elszelelt mint a szar! Ird le pl, szerinted milyen lesz a vilag, es milyen leszel Te 30 ev mulva, ird le szerinted mi fog foglalkoztatni 30 ev mulva, Te meg biztos fogsz akkor elni, s talan en is, es akkor te 55 en pedig 83 evesen jol megdumaljuk mi jott be mi nem! Palackposta a jovobe... Mit szolsz Kisfiam?"
A saját apám megrendelt tőlem egy jövőt elemző, jósló esszét. Pompás. Megrendelésre amúgy is szar bármit is írni (ezzel Barna Béla vitatkozna, előszeretettel hajtogatta, hogy az amatőr motivációja az ihlet, míg a profié a határidő), ezért igen kelletlenül ültem a billentyűzet elé- fölé.
Rengeteg gondolat és terv háborúzik a fejemben most, hogy elsőként pattanhassanak ki és vetődjenek a blog hasábjaira. Rengeteg. Harminc év nemhogy a dereka, gerince, veleje-java az életemnek, hanem maga az életem! Hogy lenne képem megjósolni, megmondani hogy mi fog történni eztán?
innentől kisbetűkkel írok, nehogy valaki komolyan vegye amit mondok.
és mivel nem fűlik a dologhoz a fogam, rendes iskolás módra végig megyek minden ponton, amelyet apám megnevezett az előbb.
1. milyen lesz a vilag
szép lesz. optimista vagyok. a világ egy szép hely, megéri, hogy éljünk benne. még azt is megéri, hogy elbasszuk, ahogy van. lelkes szolgaként tekintünk rá: ez mondjuk baj. nem óvjuk, csak beletöröljük szaros cipőnket, és elvárjuk, hogy kényeztessen minket cserébe. ha már a szart lenyeli.
a világ tehát nem sokat fog változni. lesznek olyanok, akik utálni fogják, és megint lesznek, akik imádni fogják. egy biztos: én az utóbbi táborba tartozok, akármilyen mocsok és nyomor is vesz majd körül.
ezt még mi sem tudjuk elvenni magunktól.
2. milyen leszel Te
kurva jó a kérdés. koros. 55 éves. illene már pár gyereket felnevelni ekkorra. jó lenne azt hinni, hogy a kölyök képem szikárabb és viharvertebb lesz, de maradjunk a realitás talaján. élni mindenképp jó lenne ekkor. szeretnék őszes hajat, de azért ne hulljon ki mind. a szemem színe maradjon ugyanolyan. kifejezéstelenül zöld, ugyebár. biciklizni fogok minden nap a balaton-felvidéken, mert reggelire kelleni fog a tej meg a pékáru. magamnak.
morcos nagyapóka leszek unokák nélkül.
meg fiatal tigrincs, a környék szűzeire vadászva.
jó, ennyi elég is lesz.
3. mi fog foglalkoztatni
az útlevelem. a nők- elméleti síkon vagy gyakorlatban?- fene tudja. a fiam. a balaton. a könyvek. a tanítás. az írás. a levegő. a sport meg az úszás. a zene. a film. ti. unalmas vagyok, mi? most is ezeket szeretem.
4. Mit szolsz
mit is szólhatnék? legyen minden ugyanolyan és minden más. csak legyünk, basszameg. 55 meg 83 évesen, a teraszon, fonyódon vagy brisbane-ben, tök mindegy. legyünk, borozzunk, és nevessünk a múltban jósolt csacskaságainkon! legyen ott míra és luca meg balázs, mind fél évszázaddal már hátuk mögött, dani és katinka, harminc éves zsenge fiatalként, meg mindenki más akinek élnie kell, akit szeretnénk, hogy éljen.
mit szóljak hát?
harminc évről kérdezel
mégsem érzem ezernek
vagy egynek sem a súlyát
taknyos, buta kölköd van,
kérnéd, hogy meséljen,
a jövőről neked regéljen;
de csak lagymatag, remegő hangon kiejtett szavakat tud elrebegni neked.
nem látja a jövőt
nem is tudhatja meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése