Korabban mar szenteltem par sort a torok nyelv szepsegeinek, de most itt az ideje, hogy egy onallo bejegyzesben foglalkozzak vele. Azon belul is a torok nevekkel, mert keves olyan nyelv van a vilagon ahol ennyire kreativan nevezik el gyerekeiket.
Mindenki jol tudja, hogy a magyar nevek legtobbjenek van valamilyen jelentese. Igy peldaul a Peter kosziklat jelent (miutan Jezus Peterre alapozta a ... blabla) stb. Keves olyan nev van azonban, amely onmagaban is ertelmes, s meg kevesebb, ami koznevkent is hasznalatos a mindennapi beszelt nyelvben (pl. Virag, Farkas). A torok a magyar komplementere: a nevek ugyanis szinte egytol-egyig gyakran hasznalt koznevek.
Kezdjuk az egyszerubbekkel: a lanyok altalaban konnyed es lagy neveket kapnak, peldaul:
İpek - Selyem
Gamze - Godrocske (az arcon)
Hülya - Almodozas (olvasd: Hülia, mielott felhorkanna az olvaso hogy hülye, höhö)
İnci - Gyongy
Mig a fiuk eros, szikar keresztneveket viselnek (letezik egy legenda, miszerint ha a torok fiu szuletese utan megbetegszik, az arra utal, hogy a jelleme nem eleg eros a szulei altal adott nevhez):
Demir - Vas
Bora - Szellokes
Arslan - Oroszlan
Salih - Tisztesseges
Egyaltalan nem meglepo hat, hogy a torokok atyja (rola majd talan kesobb szolok), Mustafa Kemal Atatürk nev variacioit seregnyi gyerek viseli, DE! az Atatürk (azaz szo szerint: a torokok atyja) nevet rajta kivul ertelemszeruen senki mas nem hasznal(hat)ja.
Persze akadnak unisex nevek is, egyik kedvencem a Deniz (tenger) nev is. Egy fiu es egy lany tanitvanyom is ezt a nevet viselik (hirtelen nem is tudom van-e hasonlo pelda magyarban).
Aztan vannak az arab eredetu nevek, amelyeknek inkabb atvitt ertelemben van jelentese, ezek kicsit ki is lognak a sorbol. Ezek azok a nevek amelyeket mindannyian ismerunk es viccelunk veluk ha valami alacsony szinvonalu terroristas poent akarunk elsutni: Ahmet, Mohammed, Murat, Mehmet stb.
Ami kicsit komikussa teszi a dolgot, hogy a keresztnevek mellett a legtobb vezeteknevnek is van jelentese, es nem ugy mint magyarban (helysegnev plusz -i vagy -y meg a rengeteg kovacs meg szabo). Igy peldaul a mar emlitett demir (vas) szo egyszeruen osszeall az altin-nal (arany), s lesz belole altindemir (aranyvas? vasarany?). Vagy pl. szimplan ateş (tuz), bebek (baba), gül (rozsa, ez utobbi gyakori keresztnev is, legalabb is gyakoribb mint otthon).
Itt akad egy kis felreertes: ugyebar azt mertem allitani, hogy a ferfiak ferfias neveket viselnek, ezt azonban a vezeteknev gyakran tonkrevagja. Lasd a torok allamfot, Abdullah Gült, akinek nevet szabadon Rozsa Istvannak forditanam, eleg nevetsegesen hangzik (Rozsa Sandor jol szajbavagna most).
A szokincs bovitest viszont vitathatlanul segiti, hogy sok vezeteknev egy foglalkozast jelent (takacs, pek, kovacs stb.), peldaul:
Çiçek (virag) - Çiçekçi (viragarus)
Ekmek (kenyer) - Ekmekçi (pek)
Kitap (konyv) - Kitapçi (Konyvtaros)
Ayakkabı (cipo) - Ayakkabıcı (Suszter)
Sarkı (dal) - Sarkıcı (enekes)
sot.
Blog - Blogcu (hat ugye ezt nem kell leforditanom)
Trabzon regiojanak tipikus vezeteknev-generatora az '-oğlu' utotag, amely a skandinav 'son'-hoz hasonloan, azaz 'fia' jelentessel bir. Igy tetszes szerint tenyleg minden nev moge odarapaszthatjuk, hogy 'oğlu', ha konyitanek a programozashoz, most beillesztenek egy random nevgeneratort, ehelyett legyen eleg hogy:
Peteroğlu
Mişioğlu
Danioğlu
Viktoroğlu (eleg hibbant dolog a csaladi nevek utan Orbant ide sorolnunk, de hat istenem, befeszkelte magat a magyar csaladok mindennapjaiba a szentem)
No, ennyi eleg is mara, egy eredeti szofordulattal elve pedig...
majd jovore irok!
2012. december 28., péntek
2012. december 24., hétfő
O mily orom...
Mar lassan egy hete tanitom a torok gyerkocoket (es felnotteket) a karacsonyrol. Ugyanis Trabzon, a muszlim Torokorszag legkonzervativabb varosa aligha nevezheto a kereszteny unnepek fellegvaranak. Mi tobb, teljes a kepzavar: a karacsonyfat ujev napjan allitjak, s a tulnyomo tobbseg 31-1-et jeloli meg a Karacsony napjakent. Szoval 'keresztes hadjaratom' soran (feltem is hogy valamelyik szulo verszemet kap hogy teritem a gyereket) fel sem tunt, hogy mibol fogok kimaradni 24.-en este.
A karacsony pont olyan mint a szerelem. Amig ateljuk, termeszetesnek vesszuk, es fel sem tunik; amint nelkuloznunk kell, egybol szemet szur a hianya.
Augusztus kozepen esedekes szulinapomat egyedul toltottem egy isztambuli hotelszobaban, betegen; de nem nagyon izgatott. 23. karacsonyomat viszont a csaladtol es magatol az unneptol messze toltom el, es meg magamat is megleptem, mennyire erzekenyen erint ez a pici kultura beli kulonbseg.
Szoval kezdodott a karacsony napi csoda ott, hogy a hetek ota megrendelt objetkivem pont ma erkezett meg. Ebben az esetben mutatta meg magat a karacsonytalansag egyetlen elonye: a posta idoben kezbesit, nincs torlodas. Orommamorban csomagoltam ki a kuldemenyt es gyerekkent rajongtam korbe (kollegaim es diakjaim nem kis meglepetesere) a tartalmat. Aztan mentem tanitani.
Az utolso dupla oram kozti szunetben aztan, ahogy az oramra neztem, belemhasitott hogy a csaladjaim most csomagoljak ki az ajandekokat, vigyorognak es csillagszoroznak. No meg, egyutt vannak.
Aztan eszembe jutott a mult evi Misis sztori, es le kellett ulnom. Kicsit elerzekenyultem na, de hamar erot vettem magamon, es gyorsan raneztem a bejovo uzeneteimre. Misitol jott, az o es Andris ajandeka, egy animalasra hasznalt programmal csinaltak nekem ajandekot, es csatolva kuldtek at.
Hat a francba a szulinapokkal, nevnapokkal... ujevvel es husvettal. Ahogy a majd' ures szobaban uldogelek es irom ezeket a sorokat, huszonharom evesen eloszor ertem meg igazan, miert papolt minden felnott az osszetartozas es a szeretet unneperol.
Most, hogy nincs: hianyzik.
De hogy ne keseredes szajizzel fejezzem be, nyugodjon meg mindenki, a modern technika vivmanyai lehetove tettek hogy eloben csodalhassam meg ahogy anyukam, Gergo es a kolkok zabaljak a bejglit, illetve ahogy edesapam, Kati es a ket lurko himbaljak a majonezes krumplit a kamera elott. Boldog Karacsonyt!
Mondta Peter es megevett egy pohar ribizlis joghurtot.
A karacsony pont olyan mint a szerelem. Amig ateljuk, termeszetesnek vesszuk, es fel sem tunik; amint nelkuloznunk kell, egybol szemet szur a hianya.
Augusztus kozepen esedekes szulinapomat egyedul toltottem egy isztambuli hotelszobaban, betegen; de nem nagyon izgatott. 23. karacsonyomat viszont a csaladtol es magatol az unneptol messze toltom el, es meg magamat is megleptem, mennyire erzekenyen erint ez a pici kultura beli kulonbseg.
Szoval kezdodott a karacsony napi csoda ott, hogy a hetek ota megrendelt objetkivem pont ma erkezett meg. Ebben az esetben mutatta meg magat a karacsonytalansag egyetlen elonye: a posta idoben kezbesit, nincs torlodas. Orommamorban csomagoltam ki a kuldemenyt es gyerekkent rajongtam korbe (kollegaim es diakjaim nem kis meglepetesere) a tartalmat. Aztan mentem tanitani.
Az utolso dupla oram kozti szunetben aztan, ahogy az oramra neztem, belemhasitott hogy a csaladjaim most csomagoljak ki az ajandekokat, vigyorognak es csillagszoroznak. No meg, egyutt vannak.
Aztan eszembe jutott a mult evi Misis sztori, es le kellett ulnom. Kicsit elerzekenyultem na, de hamar erot vettem magamon, es gyorsan raneztem a bejovo uzeneteimre. Misitol jott, az o es Andris ajandeka, egy animalasra hasznalt programmal csinaltak nekem ajandekot, es csatolva kuldtek at.
Hat a francba a szulinapokkal, nevnapokkal... ujevvel es husvettal. Ahogy a majd' ures szobaban uldogelek es irom ezeket a sorokat, huszonharom evesen eloszor ertem meg igazan, miert papolt minden felnott az osszetartozas es a szeretet unneperol.
Most, hogy nincs: hianyzik.
De hogy ne keseredes szajizzel fejezzem be, nyugodjon meg mindenki, a modern technika vivmanyai lehetove tettek hogy eloben csodalhassam meg ahogy anyukam, Gergo es a kolkok zabaljak a bejglit, illetve ahogy edesapam, Kati es a ket lurko himbaljak a majonezes krumplit a kamera elott. Boldog Karacsonyt!
Mondta Peter es megevett egy pohar ribizlis joghurtot.
2012. december 21., péntek
Talalkozas
Regi szep idok. Tessek ide klikkelni.
Irni vagy sirni.
Hideg van es sotet. Amilyennek a decembernek lennie kell. Egy fiatal fiuval kezdtem el beszelgetni a setanyon. Maganyosnak tunt.
Tehat mi is a problema?
- Tehat mi is a problema? Megint az utkereses, igaz?- a fiu
megvonta a vallat. Unottan, kicsit sertetten.
- En is utaltam. De fiatal vagy meg. Most mit csinalsz?
- Tanitok.- valaszolt uresen.
- Irni szoktal meg?
- Ritkan. Nincs kedvem hozza.
- Mihez van?
- Elveszni valamiben.
- Es sikerul?
- Nem igazan.
- Mit probaltal eddig?
- Mindent. Az irast. A fotozast. Az olvasast. A zenet. A
rajzolast. A filmkeszitest. A szerelmet. A cigit es a bort is. Soha nem tudtam
beletemetni magam.
- Hulye vagy. Nem beletemetni kell magad, hanem megtalalni.
Es lelegezni hagyni.
- Mindegy.- von vallat megint.
- Fiu, hulye vagy. Gorcsos, es hulye.
- No es? Legalabb valamiben otthonosan mozgok.
- Barataid?
- Nincsenek.
- Ugyan.
- Mondom.
- Szeretnek.
- De en eluldozom oket.
- Miert?
- Nem tudom en sem.
- Bizol meg
valamiben?
- Talan igen.- mintha elszegyellte volna magat.
- Mondd.
- A csaladban.
- Csaladban?
- Igen. Annyi idolt epitett nekem az elet es rombolt le, de
a csalad meg mindig misztikus. Amiert megeri kuzdeni. Amiert megeri bizni. Es hinni.
- Bizz, fiu. De higgy meg inkabb. Mert a celtalan bolyongas
mindennel rosszabb.
- Kosz a tippet.- mondta, majd sarkon fordult es lassan
elballagott. A sotet ej hamar elnyelte, de sokaig hallgattam lepteinek tompa
zajat. Szerettem volna elmondani neki, hogy vegtere is, nem rossz ember; csupan
nem ember meg. Csak nyugos gyerek. Felnoni pedig turelemmel kell.
A turelem pedig egyikonk erenye sem volt.
Tehat... mi is a problema?
2012. december 17., hétfő
A babo: egy rohadtul vart utazas
Nagy valoszinuseggel december honap nem a legtermekenyebbkent fog bevonulni a blog kronikajaba. Ho kozepe, es csak most potyogom az elso posztot.
A tema viszont halas: megneztem a Hobbitot (tovabbiakban a gyerekkoromra valo tekintettel: babo), az ev varva-vart filmjet.
Hasraeses elmarad, de megis megeri. Ekezetek nelkul nehez lesz olvasni, de hajra!
Par honapja mar latolgattam, mit lehet elcseszni es mit nem, nos, sokak szerint a trilogiara bontas csupan aljas, fiskalis gyarapodast szolgalo huzas. De tudjatok mit, nem is baj. A trabzoni mozi mar felidonel asitozott, engem viszont teljesen lebilincselt a film. Valahol azt olvastam, hogy a melyen Tolkien (no es Jackson) hivoknek tok mindegy, mit kapnak, ugyis imadni fogjak. Lehet, hogy en is kozibuk tartozom, de a film kozel harom oras jatekideje ellenere sem unalmas. Igen, kicsit fogcsikorgatva indul be a dolog, jo fel ora mire ujra bemutatjak a babokat, meg osszeszedik a torpoket stb., de szerintem ez kellett is ahhoz, hogy belerazodjunk ujra a tolkieni vilagba.
Szoval az introval nincs baj.
Jar a piros pont a legneccesebb reszekert, vagyis azokert a jelenetekert, amelyek eredetileg a konyvbol hianyoztak. Ilyen Azog, a hatalmas Kratos-jeti-zombi-ork hibrid, kinek nyito csatajelenete a legnagyobb kiralysag (nincs mit, a gyonyoru jelzoert) a 300 hentelese ota. Egyszeruen be akartam szaladni a vaszonba, hogy kaszaboljam az ocsmany orkokat (olyannyira jo Azog karaktere, hogy zavaromban el is felejtettem, valojaban mi tortent vele a konyv szerint). Valoszinuleg a Bosszuallok irigylesre melto, snitt nelkuli csatajelenete nyoman keszulhetett el a menekules a barlangokbol munkacimu 'killing spree': egyszeruen lehetetlenul ugyes es mozgekony az osszes torpe, Legolas elszegyellne magat Kili halalosan pontos lovesei nyoman, Gandalf pedig... no, o talan megsem meglepetes. Megis, a multban jatszodo csatajelenet a legjobb... Abszolut kocka megjegyzes: a torpok pancelja olyan meno, hogy menten rendelnek par makettot, hogy festhessem oket. Foleg Thrar kiraly szakalla, ah!
Aztan, ami szinten sokak szemet szurta: Adam Radagast Sandler Jar-Jar, azaz a frencsajz friss udvari bolondja. Sokak szerint nem passzol a kepbe, bla-bla, hat baromsag! Es itt el is erkeztunk a legfontosabb ponthoz. A babo egy mese. Kozel sem olyan grandiozus mint a Gy.U., sokkal erthetobb nyelvezetu, es a kis Peterke is imadta nyolcevesen amikor anyukaja felolvasta neki. Szoval: Radagast, bar feszegeti a hurokat, de passzol a felturbozott tundermesebe. Es emiatt a beszelo, ostoba trollok, a labdazo kooriasok, vagy a hajszakallu (ha'j) goblinkiraly is mind-mind illenek a mesebe.
Mielott a kedves olvaso kiikszelne a posztot, mondvan, meg egy fanatikus iromany egy kozepszeru filmrol, hadd hangulyozzam a tovabbiakban, miert gondolom ugy, hogy a Babo nem kiemelkedo alkotas.
A Gyuruk Uraval osszevetve egyszeruen nem mukodik. Lehet akarmennyi ork-hentelest belevagni, Gandalf magiat, tucatnyi utalast a trilogiara (jo kis nerd-moka lehet majd az utalasokat osszeszamolni), vegletekig eltulzott jeleneteket (vargok a fenyofaknal), de a Babo tavolrol sem piszkalja azt a kolosszalis muvet, amit a Gyuruk Ura jelentett. Ordogi kor: ha a konyvhoz meltoan meselem, unalmas lesz, ha megprobalom idomitani a masik harom film nagysagahoz, bekoszon az eroltetett fing-hasmenes effektus.
A szereplok viszont isteniek. Aki a torpok miatt panaszkodik, hogy nincsenek kidolgozva stb., megis mit var? 13 csoka plusz a foszereplok bemutasa Tarr Belanak napjaiba tellne, mig Jackson pont eleget mutat. A fontos karakterek, Bilbo, Thorin, Gandalf stb. eleg jatekidot kapnak, a tobbiek (Elrond, Galadriel, Szaruman, kulon koszonet utobbiert C. Lee-nek, hogy emelte a film presztizset) visszakoszono szereplok, mar ismerjuk oket, a torpok meg... istenem, torpok. Anno masodszori olvasasra tudtam csak kulonbseget tenni koztuk, most miert kene egybol megjegyeznem az osszes ostoba nevet? Foleg hogy pl. Fili es Kili csak arrol hires, hogy a legfiatalabbak, meg megdeglenek az Ot sereg csatajaban. Hopp, spoiler.
Viszont szalka a szemben a roppant homoszekszuel befejezes, ahol a Komfortos Mennyorszagot idezo buzipirkadat elotereben vall szerelmet Thorin Bilbonak. Az tenyleg sok volt mar.
Mindent osszevetve, gyermeki boldogsag lett urra rajtam, amikor a legendas 'Jo reggelt' kezdetu parbeszed lejatszodott, vagy Gollam kinozta Bilbot talalos kerdesivel. A babo tenyleg az a konyv volt, amely megfilmesitesere mar 16 eve vartunk, en meg a fantaziam.
Es habar a kepzeletem ritkan elegszik meg a szelesvaszonra vitt verzioval, a Babo, minden penzehes producerevel, nagyravagyosagaval egyutt a leheto legjobb adaptacioja gyerekkor(om?unk?) kedvenc mesejenek.
Aki meg a 48 fps miatt nyavalyog... gyanitom fel sem tunt volna, ha nem tudja elore, hogy ez most masik formatumban van.
A tema viszont halas: megneztem a Hobbitot (tovabbiakban a gyerekkoromra valo tekintettel: babo), az ev varva-vart filmjet.
Hasraeses elmarad, de megis megeri. Ekezetek nelkul nehez lesz olvasni, de hajra!
Par honapja mar latolgattam, mit lehet elcseszni es mit nem, nos, sokak szerint a trilogiara bontas csupan aljas, fiskalis gyarapodast szolgalo huzas. De tudjatok mit, nem is baj. A trabzoni mozi mar felidonel asitozott, engem viszont teljesen lebilincselt a film. Valahol azt olvastam, hogy a melyen Tolkien (no es Jackson) hivoknek tok mindegy, mit kapnak, ugyis imadni fogjak. Lehet, hogy en is kozibuk tartozom, de a film kozel harom oras jatekideje ellenere sem unalmas. Igen, kicsit fogcsikorgatva indul be a dolog, jo fel ora mire ujra bemutatjak a babokat, meg osszeszedik a torpoket stb., de szerintem ez kellett is ahhoz, hogy belerazodjunk ujra a tolkieni vilagba.
Szoval az introval nincs baj.
Jar a piros pont a legneccesebb reszekert, vagyis azokert a jelenetekert, amelyek eredetileg a konyvbol hianyoztak. Ilyen Azog, a hatalmas Kratos-jeti-zombi-ork hibrid, kinek nyito csatajelenete a legnagyobb kiralysag (nincs mit, a gyonyoru jelzoert) a 300 hentelese ota. Egyszeruen be akartam szaladni a vaszonba, hogy kaszaboljam az ocsmany orkokat (olyannyira jo Azog karaktere, hogy zavaromban el is felejtettem, valojaban mi tortent vele a konyv szerint). Valoszinuleg a Bosszuallok irigylesre melto, snitt nelkuli csatajelenete nyoman keszulhetett el a menekules a barlangokbol munkacimu 'killing spree': egyszeruen lehetetlenul ugyes es mozgekony az osszes torpe, Legolas elszegyellne magat Kili halalosan pontos lovesei nyoman, Gandalf pedig... no, o talan megsem meglepetes. Megis, a multban jatszodo csatajelenet a legjobb... Abszolut kocka megjegyzes: a torpok pancelja olyan meno, hogy menten rendelnek par makettot, hogy festhessem oket. Foleg Thrar kiraly szakalla, ah!
Aztan, ami szinten sokak szemet szurta: Adam Radagast Sandler Jar-Jar, azaz a frencsajz friss udvari bolondja. Sokak szerint nem passzol a kepbe, bla-bla, hat baromsag! Es itt el is erkeztunk a legfontosabb ponthoz. A babo egy mese. Kozel sem olyan grandiozus mint a Gy.U., sokkal erthetobb nyelvezetu, es a kis Peterke is imadta nyolcevesen amikor anyukaja felolvasta neki. Szoval: Radagast, bar feszegeti a hurokat, de passzol a felturbozott tundermesebe. Es emiatt a beszelo, ostoba trollok, a labdazo kooriasok, vagy a hajszakallu (ha'j) goblinkiraly is mind-mind illenek a mesebe.
Mielott a kedves olvaso kiikszelne a posztot, mondvan, meg egy fanatikus iromany egy kozepszeru filmrol, hadd hangulyozzam a tovabbiakban, miert gondolom ugy, hogy a Babo nem kiemelkedo alkotas.
A Gyuruk Uraval osszevetve egyszeruen nem mukodik. Lehet akarmennyi ork-hentelest belevagni, Gandalf magiat, tucatnyi utalast a trilogiara (jo kis nerd-moka lehet majd az utalasokat osszeszamolni), vegletekig eltulzott jeleneteket (vargok a fenyofaknal), de a Babo tavolrol sem piszkalja azt a kolosszalis muvet, amit a Gyuruk Ura jelentett. Ordogi kor: ha a konyvhoz meltoan meselem, unalmas lesz, ha megprobalom idomitani a masik harom film nagysagahoz, bekoszon az eroltetett fing-hasmenes effektus.
A szereplok viszont isteniek. Aki a torpok miatt panaszkodik, hogy nincsenek kidolgozva stb., megis mit var? 13 csoka plusz a foszereplok bemutasa Tarr Belanak napjaiba tellne, mig Jackson pont eleget mutat. A fontos karakterek, Bilbo, Thorin, Gandalf stb. eleg jatekidot kapnak, a tobbiek (Elrond, Galadriel, Szaruman, kulon koszonet utobbiert C. Lee-nek, hogy emelte a film presztizset) visszakoszono szereplok, mar ismerjuk oket, a torpok meg... istenem, torpok. Anno masodszori olvasasra tudtam csak kulonbseget tenni koztuk, most miert kene egybol megjegyeznem az osszes ostoba nevet? Foleg hogy pl. Fili es Kili csak arrol hires, hogy a legfiatalabbak, meg megdeglenek az Ot sereg csatajaban. Hopp, spoiler.
Viszont szalka a szemben a roppant homoszekszuel befejezes, ahol a Komfortos Mennyorszagot idezo buzipirkadat elotereben vall szerelmet Thorin Bilbonak. Az tenyleg sok volt mar.
Mindent osszevetve, gyermeki boldogsag lett urra rajtam, amikor a legendas 'Jo reggelt' kezdetu parbeszed lejatszodott, vagy Gollam kinozta Bilbot talalos kerdesivel. A babo tenyleg az a konyv volt, amely megfilmesitesere mar 16 eve vartunk, en meg a fantaziam.
Es habar a kepzeletem ritkan elegszik meg a szelesvaszonra vitt verzioval, a Babo, minden penzehes producerevel, nagyravagyosagaval egyutt a leheto legjobb adaptacioja gyerekkor(om?unk?) kedvenc mesejenek.
Aki meg a 48 fps miatt nyavalyog... gyanitom fel sem tunt volna, ha nem tudja elore, hogy ez most masik formatumban van.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)