2011. július 29., péntek

Cast out.

You all know is pretty hard
Finding the right way, keeping it up
till your breath lets you
there are moments of weakness and moments of treachery
but ignoring these means sheer love

wasting my words is suppose to be my profession
but i ll make this short
Patata, you really rock my world
taking me out of game and putting me back again;

puppet you may say
but only the wise may understand this
(who are ignorant too)

equality is my answer
but who judges?no one asked for excuses
so i m not giving any

patata please come here
for the hug that ll tell everything
and
i
can
maybe
...
the first time
for sure.

2011. július 27., szerda

Közlemény kedves (egri) diáktársaimhoz

Ti szeretitek a sulitok HÖK-ét?

Mert én ma rájöttem, hogy annyira nem. A gondolat már eddig is érlelődött, de reggel valami kiverte a biztosítékot.
Előtörténet: új Facebook csoport indult "EKF Gólyák 2011" néven. A szentlélek épp buzgón munkálkodott bennem, így egyet sem tétováztam, beléptem a csoportba. Egy órán át a leendő elsősök ügyes-bajos dolgain segítettem ott, ahol lehetett, amikor is a következő posztba futottam:

(hoppá. Itt jött volna egy snapshot, csakhogy a kommenteket már törölték...lecsapott a tröszt cenzúrája. Sebaj, vágólapon megvan.)

"Azért készítettük ezt a csoportot, hogy hiteles információkkal lássuk el a gólyákat. És nekünk többek közt ez a feladatunk. Látjuk,hogy nagyon lelkes vagy, de az eddigi hozzászólásaidban voltak olyan infók,amik nem fedték a valóságot."

Mi tagadás, eléggé kihoztak a sodromból, főleg, hogy a privát levélváltás követően a kifogásolt kommentem így szólt: " nem mernék rá megesküdni, de szerintem a költségesek is kaphatnak."(ti. szoc.tám.)

Annak ellenére, hogy az illetővel a dolgot tisztáztuk, valóban volt némi félreértés, és lemondok a gyanús fehér por postázásáról is, elgondolkodtatott a dolog.
A HÖK, mint olyan sehol sem tud olajozottan működni, nyilván nem egyszerű dolog a hallgatói jogokat képviselni és mindeközben a gerincünket is megtartani. Habár az évek elteltével ez a két tényező miintha fordított arányban állna egymással.

No, lényegre is térnék. A HÖK nyugodtan kiskirálykodhat a hallgatók nagybácsija szerepében, nyomhatja a pénzt a tagok zsebébe, én viszont olyan szervezetet akarok létrehozni, ami csak és kizárólag a diákok érdekeit képviseli.

Ez az alapgondolat. Minden egyéb részletkérdést szívesen meghallgatok, sőt, akit komolyan érdekel a dolog, írjon egy mélt ( pijer.levay@gmail.com )hogy "heló, jöttem segíteni", vagy érjen utól imádott közösségi oldalunkon.

Update: eddig 3 ember játszana diákszervezet-alapítósdit.

2011. július 26., kedd

Stumbled upon

Tényleg csak beleakadtam véletlenül ebbe a dalba:



Augusztusi nyár volt, és épp az új Coldplay lemezbe vésődött bele visszavonhatatlanul minden, amit akkor éreztem. Gimnázium után, főiskola és Eger előtt, 2008. Valahogy mindig a változásra emlékeztet azóta is, de az elmúlt három év megjósolhatatlan véletlenek csodás forgataga volt.
Mit ragozzak rajta? Kilátástalanságból a remény és a boldogság felé, ez lehetne az egymondatos filmismertető.

Violet hill, és ha visszanézek az elmúlt három évre, semmit nem bántam meg. Insallah! :)

2011. július 20., szerda

Environmental issue

Önmagam szórakoztatása végett egy nemmagyar poszt.

If you live in Turkey for a while, you can get used to the anti-environmental consciousness. People are littering wherever they prefer, side of highways are full of rubbish, not to mention the seacost and the water itself. No campaign to change this attitude, no nothing; and they're busily building a new nuclear plant in a danger zone (earthquakes) too.

So apparently, the nowadays' so popular green mentality is still a galaxy away from Turkey, but as I see, it is more a bliss than a curse.

Let's see: Germany, after the Fukushima disaster (which is actually not that grave as it was shown) decided to shut down half of their plants , and now planning to close the rest in the following decade. Sheer stupidity, the last somewhat stable economy in Europe is comitting a suicide, while dozens of news are happily reporting new wind turbines placed on the sea surface, or on the land. Yeah, maybe building half Germany with these generators would be somewhat enough to satisfy the needs after shutting down the nuclear plants. Not being able to withstand the pressure of the greens, Germany is about to start its slow, decreasing path.

But what about the little country of mine? It seems like the easter you are, the less is folks' environmental consience. Which, in this case is pretty good.

Half of my country's power is provided by one single nuclear plant in Paks. Nothing else needed to say. Though in these days, really young, yellow-shirted activists are attacking pedestrians and trying to start a conversation about this "green stuff". So many of them! And I really doubt if just one fifth of them know a few things about nuclear power- or just a little something from the other side's opinion. Not to mention global warming...

Debating on nuclear power with all of its pros and cons will be another topic; but let's say, as long as there is nothing as efficient as nuclear power, we should stick with as the very first choice among the renewable resources.

2011. július 19., kedd

Bábeli...

Azt vettem észre az elmúlt félév alatt, hogy sokkal őszintébb vagyok, ha nem magyarul beszélek.

Hazatérve feljött a cserepadról a magyar az idegenlégiós helyére, és furcsa gondolatokat ébresztett bennem. Az angolom nagyjából egy megbízható közép és emelt közé lőném be, beszéd közben ritkán akadok meg, szóval nincs gond, no de! Miért írnék posztot?

Nyilván a magyar nyelvi szókincsem jóval gazdagabb, ebből fakadóan jóval érzékletesebben tudom kifejezni magam, kivéve ha nem egy meztelencsiga szintjén vegetálok. Azzal, hogy megválogatom a szavaimat -mert bőven van miből-, a "beszélő szándékom szerint" rengeteg
jelentése lehet annak, amit mondok. Az angolom nem így működik.

Kisebb szókincs, nincs idő a
szinonimákra, ezért azt mondom, ami elsőre eszembe jut. Így a beszélgetés érezhetően őszintébb, magamat is meglepem, milyen nyílt lapokkal játszom. Az otthon belénk nevelt gátakat az ilyen helyzetek -aránylag biztos idegennyelvi tudás mellett- egyszerűen kikezdik, semmissé teszik, majd körberöhögik.

Itthon vagyok, és pitiáner kommunikációs problémák miatt szenvedek, csak mert elegendő a szókincsem, hogy sokféleképp kifejezzem magam. Ezt a nyelv okozta impotencia-érzetet nagyon nem tudom hova tenni. Lehet, hogy a minimál törökömmel én lennék a világ legőszintébb és legboldogabb embere...

2011. július 14., csütörtök

Színes kockás ing, de oridzsinál vagy!

Vásárolni igen ritkán szoktam. A tény, hogy a korosztályom 80%-a kb. a C&A, H&M és NewYorker triász rabszolgája, lelombozó. No, nem a fogyasztói társadalmat akarom ostorozni, csak szúrkálódni egy kicsit, most egy darabig úgyse' fogom látogatni a konzumidióta fiatalok fő lelőhelyeit.
De miért is dumálok, ha én is ott kötök ki? Igazából nem tudom, de azon kapom magam, hogy az egyengatyák közt böngészek fintorogva nézem a többi vásárlót. Kívülálló vagyok, ehhez nem férhet kétség: mindenki szoli- vagy napbarnított, és a farmersort valamint az ultra kicsi póló feszül a kondis vagy cingár -tökmindegy- testeken. A hajakról ne beszéljünk, bár Törökország után már nem érhet meglepetés (például ez). Az arcokról pedig írjanak tanulmányt pszichiáterek inkább.
Semmi baj nincs ezzel az izé-... metroszexualitással, David Bowie a műfaj koronázatlan királya, de ezek a lények valahogy mások.
Mindegy, nem ostorozom embertársaimat, dühösen felfüggesztem a sortkeresést, erre aludni kell egy napot.
Láttátok a Westendben az "új" ruhaboltot? Debenhamsnak hívják, és a tapasztalatlan látogató (én) igen pofátlannak találhatja a bejáratot. Én csak egy szintet akartam mozgólépcsőzni, erre egy fehérnemű osztályon találom magamat De a véletlen találkozás gyümölcsöző, a sort meg is van, otthon még egy "golf marker"-t is találok kis mellékletként, ami tök hasznos, ha majd meglesz az első milliárdom tuti ezt a műanyag pöcköt fogom rakni a titkárnőm szájába, hogy elüthessem a labdát.
Kockás inget nem vettem, az nyugodtan maradjon az eredetiség és egyben a divat szimbóluma.

2011. július 11., hétfő

Egy kis hangulat

Nagyjából negyedjére döntöttem el, hogy najólvanakkor megtanulok gitározni. A kitartás talán most a legnagyobb, ki tudja meddig visz; viszont amíg ilyen csemegékre akadok, a lassú gitározgatás mellé már tényleg csak Lou Reed hiányzik egy csörgővel a kezében. A lepukkant nyú jorki lokál csak bónusz! Szóval Linger on:


Re-re-re-re-re-reboot

Mi volt a baj az eddigi bloggal? Miért költözöl hatodjára? Mi izgató van egy krumpliban? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések merülhetnek föl abban, aki már egy ideje (idestova akár négy éve) követi kétes hírű blogger-pályafutásomat. "Miért krumpli?" ezt pedig az kérdezi, aki első alkalommal téved ide.

Nos, szép sorjában tehát a válaszok.

Költözöm, ezzel is szimbolizálva a szenvedős-sanyarú hangvételű posztokkal való szakítást. Kéthónapos szünet után írni akartam a jó öreg www.pijerarchia.blog.hu -ra, és egyáltalán nem tetszett az összkép, még ha a fejlécbe továbbra is szerelmes vagyok.

Költözöm, mert ennyi szenvedést nekem blogmotor még nem okozott.

Krumpli, mert ha semmi nem jut eszembe, általában egy krumplival pótlom.

balatony.blogspot.com mert Balatony néven írkálok már régóta, mint mindenkinek, nekem is van egy "általában ezen a néven regisztrálgatok mindenhova" becenevem. Ez részben a magyar tengerből is eredeteztethető, de valójában a méltatlanul alulértékelt Taxidermia c. magyar filmben szerepel.

Minden kérdés megválaszolva, valamikor folytatom is.