Nagy valoszinuseggel december honap nem a legtermekenyebbkent fog bevonulni a blog kronikajaba. Ho kozepe, es csak most potyogom az elso posztot.
A tema viszont halas: megneztem a Hobbitot (tovabbiakban a gyerekkoromra valo tekintettel: babo), az ev varva-vart filmjet.
Hasraeses elmarad, de megis megeri. Ekezetek nelkul nehez lesz olvasni, de hajra!
Par honapja mar latolgattam, mit lehet elcseszni es mit nem, nos, sokak szerint a trilogiara bontas csupan aljas, fiskalis gyarapodast szolgalo huzas. De tudjatok mit, nem is baj. A trabzoni mozi mar felidonel asitozott, engem viszont teljesen lebilincselt a film. Valahol azt olvastam, hogy a melyen Tolkien (no es Jackson) hivoknek tok mindegy, mit kapnak, ugyis imadni fogjak. Lehet, hogy en is kozibuk tartozom, de a film kozel harom oras jatekideje ellenere sem unalmas. Igen, kicsit fogcsikorgatva indul be a dolog, jo fel ora mire ujra bemutatjak a babokat, meg osszeszedik a torpoket stb., de szerintem ez kellett is ahhoz, hogy belerazodjunk ujra a tolkieni vilagba.
Szoval az introval nincs baj.
Jar a piros pont a legneccesebb reszekert, vagyis azokert a jelenetekert, amelyek eredetileg a konyvbol hianyoztak. Ilyen Azog, a hatalmas Kratos-jeti-zombi-ork hibrid, kinek nyito csatajelenete a legnagyobb kiralysag (nincs mit, a gyonyoru jelzoert) a 300 hentelese ota. Egyszeruen be akartam szaladni a vaszonba, hogy kaszaboljam az ocsmany orkokat (olyannyira jo Azog karaktere, hogy zavaromban el is felejtettem, valojaban mi tortent vele a konyv szerint). Valoszinuleg a Bosszuallok irigylesre melto, snitt nelkuli csatajelenete nyoman keszulhetett el a menekules a barlangokbol munkacimu 'killing spree': egyszeruen lehetetlenul ugyes es mozgekony az osszes torpe, Legolas elszegyellne magat Kili halalosan pontos lovesei nyoman, Gandalf pedig... no, o talan megsem meglepetes. Megis, a multban jatszodo csatajelenet a legjobb... Abszolut kocka megjegyzes: a torpok pancelja olyan meno, hogy menten rendelnek par makettot, hogy festhessem oket. Foleg Thrar kiraly szakalla, ah!
Aztan, ami szinten sokak szemet szurta: Adam Radagast Sandler Jar-Jar, azaz a frencsajz friss udvari bolondja. Sokak szerint nem passzol a kepbe, bla-bla, hat baromsag! Es itt el is erkeztunk a legfontosabb ponthoz. A babo egy mese. Kozel sem olyan grandiozus mint a Gy.U., sokkal erthetobb nyelvezetu, es a kis Peterke is imadta nyolcevesen amikor anyukaja felolvasta neki. Szoval: Radagast, bar feszegeti a hurokat, de passzol a felturbozott tundermesebe. Es emiatt a beszelo, ostoba trollok, a labdazo kooriasok, vagy a hajszakallu (ha'j) goblinkiraly is mind-mind illenek a mesebe.
Mielott a kedves olvaso kiikszelne a posztot, mondvan, meg egy fanatikus iromany egy kozepszeru filmrol, hadd hangulyozzam a tovabbiakban, miert gondolom ugy, hogy a Babo nem kiemelkedo alkotas.
A Gyuruk Uraval osszevetve egyszeruen nem mukodik. Lehet akarmennyi ork-hentelest belevagni, Gandalf magiat, tucatnyi utalast a trilogiara (jo kis nerd-moka lehet majd az utalasokat osszeszamolni), vegletekig eltulzott jeleneteket (vargok a fenyofaknal), de a Babo tavolrol sem piszkalja azt a kolosszalis muvet, amit a Gyuruk Ura jelentett. Ordogi kor: ha a konyvhoz meltoan meselem, unalmas lesz, ha megprobalom idomitani a masik harom film nagysagahoz, bekoszon az eroltetett fing-hasmenes effektus.
A szereplok viszont isteniek. Aki a torpok miatt panaszkodik, hogy nincsenek kidolgozva stb., megis mit var? 13 csoka plusz a foszereplok bemutasa Tarr Belanak napjaiba tellne, mig Jackson pont eleget mutat. A fontos karakterek, Bilbo, Thorin, Gandalf stb. eleg jatekidot kapnak, a tobbiek (Elrond, Galadriel, Szaruman, kulon koszonet utobbiert C. Lee-nek, hogy emelte a film presztizset) visszakoszono szereplok, mar ismerjuk oket, a torpok meg... istenem, torpok. Anno masodszori olvasasra tudtam csak kulonbseget tenni koztuk, most miert kene egybol megjegyeznem az osszes ostoba nevet? Foleg hogy pl. Fili es Kili csak arrol hires, hogy a legfiatalabbak, meg megdeglenek az Ot sereg csatajaban. Hopp, spoiler.
Viszont szalka a szemben a roppant homoszekszuel befejezes, ahol a Komfortos Mennyorszagot idezo buzipirkadat elotereben vall szerelmet Thorin Bilbonak. Az tenyleg sok volt mar.
Mindent osszevetve, gyermeki boldogsag lett urra rajtam, amikor a legendas 'Jo reggelt' kezdetu parbeszed lejatszodott, vagy Gollam kinozta Bilbot talalos kerdesivel. A babo tenyleg az a konyv volt, amely megfilmesitesere mar 16 eve vartunk, en meg a fantaziam.
Es habar a kepzeletem ritkan elegszik meg a szelesvaszonra vitt verzioval, a Babo, minden penzehes producerevel, nagyravagyosagaval egyutt a leheto legjobb adaptacioja gyerekkor(om?unk?) kedvenc mesejenek.
Aki meg a 48 fps miatt nyavalyog... gyanitom fel sem tunt volna, ha nem tudja elore, hogy ez most masik formatumban van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése