No.
Szóval sokan kérdőjelezik meg hogy...
hogy miért hívom édesapámnak
az édesapámat.
Szeretném ha fizikus lennél. Ha az életed a hivatásod lenne. Szeretném ha elmennél a princetone-i egyetemre előadást tartani. Meg még ötven másikra.
És ha megunnád hogy számolsz, hogy a világ elitjébe tartozol, és hogy minden számításod egy nóvum; na, akkor feladtad a leckét.
Vagy mégsem?
Hányan imádkoznak valamiért ami megváltja életüket, személyiségüket, ... ?
Ő csak játszik. A zongorán.
És ha te össze is vizeled magad...
Még mindig csak az egyes számú szerelmed, hivatásod után kutatsz kétségbeesetten.
Ő meg megtalálta kilenc évesen. A kettes számút szintúgy.
Az apa aki gondoskodik és felnevel. Az apa, aki törődik.
Az édesapa; minden egyéb, amit leírtam.
Mert lenyűgöz. Mert szerény. Mert irigylik. Mert... ő az Édesapám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése