Fürdősóként is emlegetik Amerikában.
A sztori gondolom mindenkinek megvan- bedrogozott meztelen fószer élve marcangolta szét egy hajléktalan arcát, aki éppenhogy túlélte. Ja, közben rá is lőttek, a harmadik golyó után tudták csak megfékezni. A többi azóta legenda (erősebb idegzetűeknek itt van a kép és a cikk is, hogy nézett ki a lakoma után szerencsétlen. Tényleg 18+!), a popkultúrát is megihlette a dolog, akit nagyon érdekel, külön tumblr is nyílt a poénoknak.
A sztori gondolom mindenkinek megvan- bedrogozott meztelen fószer élve marcangolta szét egy hajléktalan arcát, aki éppenhogy túlélte. Ja, közben rá is lőttek, a harmadik golyó után tudták csak megfékezni. A többi azóta legenda (erősebb idegzetűeknek itt van a kép és a cikk is, hogy nézett ki a lakoma után szerencsétlen. Tényleg 18+!), a popkultúrát is megihlette a dolog, akit nagyon érdekel, külön tumblr is nyílt a poénoknak.
A sztori olyan nagy, hogy a nagy médiumok mind a tíz ujjukat nyalogathatják, esetleg rághatják le csontig (igen szerencsétlen hasonlat). Ezt tette a CNN is, amikor is felkeresték Freddy Sharpot, aki nemrégiben jött le a cuccról. Itt a riport a megkötözötten vergődő Sharpról, aki azért napfényben, békésen nyilatkozva sem túl bizalomgerjesztő alak:
Az üzlet a cuccban az, hogy a kokainnál jóval olcsóbb, ráadásul néhány államban még nincs betiltva. Az eset után persze ez nagy valószínűséggel nem marad így, az aggodalmak azonban aligha oszlanak szét.
Kis kölyök koromban apámmal mindig eljártunk focizni a Városligetbe. A magyar társadalom, előítéleteivel és hiedelmeivel együtt belém nevelte, hogy a cigányoktól félni kell, mert piszkosak, lopnak, és agresszívek. Habár a sztereotipizálással már ekkor sem rettentettek el (még úgy sem, hogy legalább háromszor keveredtem bajba romákkal), az egyik nap, amikor a Városligetben, az utca túloldalán egy zavaros tekintetű roma fiút láttam, ahogy elvezetik a rendőrök, felerősödtek bennem az előítéletek. Kezei egy nejlonzacskót markoltak, ott szipuzott a játszótéren, amíg valaki ki nem hívta a rendőröket. Az én félelmem talán nem volt eléggé reális, de felnőtt fejjel nézve kétségtelenül kényelmetlen érzés lehetett ekkor apámnak, hogy ilyen dolgokkal kell találkoznom.
Azóta a drogos hatás alatt gyilkolók, bűncselekményt elkövetők, vagy csak szimplán közbiztonságot veszélyeztetőkről kialakult egy kép, amit a híradások, filmek, dokumentumfilmek általánosítanak egy egyszerű, de épp ezért elővigyázatos és biztonságos formára. Ezt a képet törte darabokra a tragédia Miamiban. Ez az ember nem önmagában szipuzott, nem egy aluljáróban lőtte be magát, nem drogos befolyásoltság alatt tört be egy házba- hanem megette egy ember arcát. Ha a helyzet pedig eszkalálódik- nos, ez esetben tényleg megérdemlünk egy zombiapokalipszist.
Gyorsan updatelek még egy videóval, 1.00-tól a lényeg:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése