Az életünket hazugságokból építjük.
A habarcs: önámítás, önzés, komfortérzet.
Hazudtam bő fél évig. Az nem olyan sok.
Hazudtam magamnak leginkább. Másoknak is gyakran, de a legtöbbet magamnak.
Hazudtam mikor szeretni véltem Nalant.
Hazudtam amikor kitartottam mellette.
Hazudtam amikor más barátsága nem érdekelt.
Hazudtam mikor azt mondtam: más nő nem érdekel.
Hazudtam amikor azt állítottam- megbocsátom magamnak a sok hibát, amit felhalmoztam.
Hazudtam valószínűleg neked is.
Senkinek nem kellett megbocsátanom. Csak magamnak.
De nem megy.
Az őszinteség már nem veszélyeztetett faj többé világomban. Kiirtottam.
És a sok panasz, ami számat elhagyja... is hazugság. A hazugság miatt hazudok ismét, s így tűnök el azok útvesztőjében.
És nincs varázs, amitől az igazság előbukkan. Nincs jótündér, hogy utat mutasson. Csak Én. Már Te sem vagy, Mi sem vagyunk. És ennél pokolibb igazság nincs a Földön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése