Nézd ezeket a nőket itt. Mindegyik olyan, mint egy napraforgó: csak a napsugárért hajlandó mocorogni. Egyébiránt pedig a fa alatt eldőlt homokzsákként vegetálnak és lapozgatják nagy nehezen a Daniel Steel regényeket.
Persze komolykodva megtárgyaltuk, miért is él tovább a nő a férfinál, az eszmefuttatás már annyira nem híg mint a fönti.
Feltűnt, hogy az idei nyár nagymamám hiányában nem szomorú, se nem keserű- csak üres. Ez a legszarabb az egészben. Nincs ok a szenvedésre, nem marcangoljuk magunkat, Patrick Swayze szellemétől eltérően neki pedig esze ágában sincs minket kísérteni. Van egy nagy űr, amit senki sem tölt be, és ennyi az egész. Minden, amit a túlvilágról a sok ostoba film és kultúránk a fejünkbe töltött, semmissé válik. Szó szerint.
No, szóval most albérlők is bitorolják a fonyódi házunk egy szobáját, a bennlakó hölgy orvos és mellette szellemkutató-orvos-terapeuta-aurazsonglőr és démonvadász is.
Tehát ezek az elemek- merthogy nincs egyedül- imádják a túlvilágot, mint ahogy megboldogult nagymamám is szeretette elhinni, hogy a halál nem jelenti a teljes véget.
Édesapámmal kidolgozott teóriánk tehát a life expectancy-ra, nem tudom mi ez magyarul:
A nők ötven körül túllendülnek életük csúcspontján, klimax, rosszabb esetben több házasság, az aktuális sem éppen működőképes, a szex pedig már egy ideje nem a régi. Tehát nyitni kezdenek a reikizés és a kötöttfogású démonbirkózás felé, vizenyős szemeikkel pedig rácuppannak a hívogató szellemvilág rezdüléseire.
Mondanunk sem kell, ezzel elvegetálnak pár évtizedig, és már egyedül is megvannak, mert a primitív férfi nyilván csak kiröhögni tudja őket.
Utóbbi azonban máshogy van huzalozva. A hókuszpókusz annyira nem ragadja meg, talán tudja, hogy a halál után jön a nagy üresség, és az ellen meg semmit nem tehetünk- akkor meg minek firtatni?
Olyan rövidke ez az élet, hogy mindenféle horoszkóp-maszlaggal töltsük ki, nem? Jó lenne hinni eme hímsoviniszta világképben, itt, ahol a férfi azért hal hamarabb, mert mer élni.
Mindenesetre okosan hümmögtünk a dolgok állása felett, miközben a homokzsákok töretlenül forgolódtak a nap és a szellemvilág irányába.
Azért élnek kevesebb ideig a férfiak, mert több a tesztoszteronuk, és így fogékonyabbak a betegségekre, gyorsabban használódik el a szívük például. A kasztráltaknak magasabb az átlagéletkoruk (Bereczkei: Humánetológia).
VálaszTörlésEgy nő rossz házasságában meg benne van a férje is.
Találkoztam már ezotériában hívő pasival is - nem eggyel. Valóban jobban jellemző a nőkre, de ez a tendencia(!) is a férfiak és nők alapvető természetével magyarázható, mint a csőlátás és a szétszórtság. Vagy a térképen való tájékozódás képessége és a virágok szeretete.
Ugyanis a nőknek, amikor a férfiak vadásztak-halásztak - egyébként ezért jobb szervezők, mint a nők - állandóan együtt kellett lenniük, beszélgetniük, gyerekeket nevelniük, konfliktusokat megoldaniuk, lelkizniük. Ezért ÁLTALÁBAN a kislányok előbb tudnak beszélni, mint a fiúk, és az elemiben is jobban teljesítenek.
Szóval utálom az általánosításokat.
Én szeretek homokzsákként is hevergetni - most már tudom értékelni több év gyerek utáni rohangászás után, de szeretek úszni, tollasozni és homokozni is a strandon. Danielle Steelt már nem olvasok. Csak addig olvastam, amíg boldogtalan voltam. Jobb lenne, ha mindenki tudományos műveket olvasna?
Egyébként megértem, ha valaki az egész évi munka után végre egy hétre elszabadul, és a nap is pont akkor süt - manapság nagy szó - a teljes kikapcsolódás a heverészés.
Valószínűleg ti mindezt futás közben beszéltétek meg, miközben te a szakdolgozatodra készültél.
Jól felhúztál.
Semmiféle tudományos alátamasztás igényét nem éreztem a poszt írása közben. Nyilván fiatal vagyok és bohó, de észrevehetően a blog hangvétele is erre van kihegyezve. Semmi bajom Daniel Steele-lel sem a homokzsákokkal, csupán egy pillanatnyi érzés kerített hatalmába. Nyilván 30 év múlva mshogy gondolkozom- vagy nem :)- de addig igenis fiatal és bohó, szurkálódós és olykor sértő marad a stílus... Ma amúgy pont futottam.
VálaszTörlés